Videó


Videó - 1. A tanulók asztalsorainak átszervezése kör formájába

A tanulók asztalsorainak átszervezése kör formájába

A tanár megkéri a tanulókat, hogy rendezzék át az asztalsorokat kör formájába, egy plenáris ülés szervezése érdekében. A feladattól függően az ülés szervezhető padokkal, vagy padok nélkül.
Az ülésrendszer megváltoztatása új módszertani lehetőségeket kínál. Ez lehetővé tesz új interakció formákat a tanárok és tanulók között. Ráadásul a kör alakú elrendezés előnyösebb forma, ahhoz, hogy a tanulók megvitassák egymás között a feladatot, mert jobban látják egymást, mint mikor sorokban ülnek. Az ülésrendszer megváltoztatását gyakorolni kell a tanulókkal, első alkalommal tarthat pár percet is. Gyakorlattal az osztály kevesebb, mint egy perc alatt képes átrendezni a padokat.

Videó - 2. A tanulók asztalainak átszervezése kör alakból, párban történő feladatra

A tanulók asztalainak átszervezése kör alakból, párban történő feladatra

A tanulók asztalait könnyen át lehet szervezni kör alakból, párban történő feladatra. A tanulók közötti párbeszéd hevesebb is lehet, a job eredmény elérése érdekében.
Megjegyzés: A tanár magyaráz az asztalok átrendezése előtt, így a tanulók azonnal elkezdhetnek dolgozni (a jelenlegi helyzetben, párban), a tanár további hozzászólásai nélkül.
Az ülésrendszer megváltoztatását gyakorolni kell a tanulókkal, első alkalommal tarthat pár percet is. Gyakorlattal az osztály kevesebb mint fél perc alatt képes átrendezni a padokat. Utána egyszerű visszarendezni az asztalokat újra kör formájába, egy plenáris ülésre (lásd. 1. filmrészlet).

Videó - 2a. A tanulók asztalainak átszervezése kör alakból, négyes csoportokban történő feladatra

A tanulók asztalainak átszervezése kör alakból, négyes csoportokban történő feladatra

A tanulók asztalait könnyen át lehet szervezni kör alakból, négyes csoportokban történő feladatra.
Ahhoz, hogy jó eredményt érjenek el, a tanulók, amikor csoportban dolgoznak egy feladaton, át kell rendezzék az ülésrendszerüket (-> tanulók beszélgetése négyes csoportokban). Az ülésrendszer megváltoztatását gyakorolni kell és gyakorlattal az osztály kevesebb, mint fél perc alatt képes átrendezni a padokat (lásd. 11. filmrészlet).

Videó - 3. A tanulók asztalsorainak átszervezése, kettessével csoportosítva az asztalokat, párban történő feladatra

A tanulók asztalsorainak átszervezése, kettessével csoportosítva az asztalokat, párban történő feladatra

A tanulók asztalsorait könnyen át lehet szervezni, kettessével csoportosítva az asztalokat, párban történő feladatra. Elég megfordítani a két asztalból az egyiket.
A tanár a feldat rövid leírásával kezd, elmegyarázza az asztalok új elrendezését és megadja a szükséges információkat, ahhoz, hogy a tanulók azonnal neki kezdjenek a feladatnak, a padok átrendezését követően.

Videó - 3a. A tanulók asztalsorainak átszervezése, párban történő feladatra, egy asztalt használva

A tanulók asztalsorainak átszervezése, párban történő feladatra, egy asztalt használva

A tanulók asztalsorait könnyen át lehet szervezni, párban történő feladatra, egy asztalt használva. Csak egy szék egyszerű átfordítására van szükség.
A tanár a feldat rövid leírásával kezd, elmegyarázza az asztalok új elrendezését és megadja a szükséges információkat, ahhoz, hogy a tanulók azonnal neki kezdjenek a feladatnak, a székek atrendezését követően.

Videó - 4. A tanulók asztalsorainak átszervezése, négyes csoportokban történő feladatra

A tanulók asztalsorainak átszervezése, négyes csoportokban történő feladatra

Ez a filmrészlet a tanulók asztalsorainak átszervezését mutatja, négyes csoportokban törtőnő feladatra, amelyet egy gyors tevékenységként kell begyakorolni a lecke ideje alatt. A tanár megbizonyosul arról, hogy a tanulók azonnal hozzá tudnak kezdeni a feladatnak az asztalok átrendezését követően (lásd. 11. filmrészlet).

Videó - 13. A tanár hagy gondolkodási időt, egy feltett kérdést követően

A tanár hagy gondolkodási időt, egy feltett kérdést követően

Egy plenáris űlés zajlik az osztályban. * A tanár feltesz néhány kérdést, a tanulók gondolkodnak rajtuk és felemelik a kezüket, amikor készek válaszolni a kérdésekre. Ez a filmrészlet azt hangsúlyozza, hogy a plenáris ülést vezető tanár elegendő időt ad a tanulóknak és 7 (!) másodpercig vár, mielőtt felkér egy tanulót arra, hogy válaszoljon.
Sok tanulónak van szüksége gondolkodási időre, mielőtt tudna válaszolni. Néhány tanár kellemetlenül érezheti magát csendben ülve egy ideig, miközben a tanulók kényszerítve vannak a gondolkodásra. De az intenzív gondolkodás eléréséhez, gondolkodási idő és türelem szükséges.
*Ez a filmrészlet azt is bemutatja, hogy a plenáris űlések megszervezhetőek az asztalok különböző formájú elrendezésével is (pl. Négyes csoportokban).

Videó - 5. Egy lecke megkezdése az elvégzendő feladat rövid leírásával

Egy lecke megkezdése az elvégzendő feladat rövid leírásával

A tanár világosan, de a lehető legrövidebben, bemutatja a feladatot. A tanár tudja, hogy a feladat leírása megtalálható a tanulók moduljában, tehát nem szükséges részletes leírást nyújtania. Ha később segítséget kérnek tőle, a tanár, fel van készülve arra, hogy válaszoljon, a tanulók egyéni problémáira. Megtörténhet, hogy a tanulók félreértik, vagy néha túlteljesítik a feladatot. Ha lehetséges, a tanár nem avatkozik be többet (nem zavar!) a tanulók munkájába, hagy nekik gondolkodási időt.
Amiután befejezték a feladatot, a tanulók képesek kell legyenek mérlegelni az eredményt a kapott feladattól függően, az eredmény ellenőrzésével, egymás között és/vagy a tanár visszajelzése által.

Videó - 6. Egy lecke megkezdése az elvégzendő feladat elmagyarázása nélkül

Egy lecke megkezdése az elvégzendő feladat elmagyarázása nélkül

Ebben a filmrészletben a tanár a feladat konkrét elmagyarázása nélkül kezdi meg a leckét, csupán egy pár mondatot mond a témáról. Megkéri a tanulókat, hogy olvassák el csendben a feladatot és rögtön azután, hagyja őket dolgozni. Ha lehetséges, fontos megszoktatni a tanulókat, hogy olvassanak és próbálják maguktól megérteni a feladatot. Ha később segítséget kérnek tőle, a tanár fel van készülve arra, hogy válaszoljon, a tanulók egyéni problémáira, a feladat megértését illetően. Sokszor nincs szükség egy plenáris ülésre, az általános kérdésekkel kapcsolatban. Ezért jó, ha a tanár egyáltalán nem zavarja a tanulókat, ez alatt a munkafolyamat alatt.

Videó - 7. A tanár utasítása egy kompetencia profil rajzolásához, pókháló diagramm formájában.

A tanár utasítása egy kompetencia profil rajzolásához, pókháló diagramm formájában.

A tanár elmagyarázza a tanulóknak, amilyen röviden csak lehet, hogyan készítsenek egy kompetencia profilt, pókháló diagram formájában. Egy flipcharton vagy a táblán dolgozik, hogy szemléltessen és példát adjon, azért, hogy a tanulók hozzá tudjanak kezdeni ezt követően a munkának. Javasolt, hogy előzőleg elkészítse a pókháló diagram formáját, hogy ne ezzel töltse az időt magyarázat közben.

Videó - 8. Egy mentális térkép rajzolása (személyes kompetenciákról)

Egy mentális térkép rajzolása (személyes kompetenciákról)

Ha a feladat nehezebb, hasznos lehet elmagyarázni modellezés segítségével. Ebben a filmrészletben a tanár egy mentális térképet rajzol, a személyes kompetenciáiról, lépésről, lépésre.
Megjegyzés: a mentális térkép bevezetése által a személyes kompetenciákról, a tanárnak nem szükséges felfednie a személyes problémáit (lásd. eszköztár).

Videó - 9. Egy mentális térkép rajzolása (személyes kompetenciákról)

A tanár által irányított/moderált plenáris ülés (érdeklődési körökről)

Ez a filmrészlet a tanár által irányított plenáris űlást mutatja. A plenáris ülés ideális az egyéni vélemények és kijelentések megosztására. Javasolt, hogy a tanulók (fél-) körben (pl. a táblával vagy egy flipcharttal szemben) üljenek, úgy, hogy láthassák egymást. A tanár irányítja a plenáris ülést.
A tanár most mutatja be egyik fontos kompetenciáját: hagyja, hogy többnyire a tanulók beszéljenek. Gesztusokat használ a beszélgetés vezetéséhez és a lehető legkevesebbet beszél. Többnyire nonverbálisan mutatja, hogy kinek akarja átadni a szót. Nem nyújt pozitív vagy negatív visszajelzést a tanulók kijelentéseit követően.
Ez nem egy megszokott ülés, mint amikor a tanár feltesz egy kérdést, amelyre már tudja a várt választ. Itt a tanár kérdez – a tanulók válaszolnak – a tanár megint feltesz egy kérdést – és így tovább.
A plenáris ülésnek nincs értelme, ha a következtetések már ismertek és a tartalom előre meghatározott.

Videó -10. A tanár szóbeli visszajelzése a plenáris ülésen kifejtett végső áttekintésre egy modult illetően

A tanár szóbeli visszajelzése a plenáris ülésen kifejtett végső áttekintésre egy modult illetően

Felkészülésként a plenáris ülés előtt, a tanulók befejezik a modulban a végső hozzászólásaikat és leírják a személyes kijelentéseiket a “Mit tanultál?” kérdést illetően. A tanár a tanulók tapasztalatainak, véleményeinek és végső hozzászólásainak, megosztásával kezdi a plenáris ülést. A tanár a lehető legkevesebb hozzászólással vezeti az ülést és nem tesz megjegyzéseket. Javasolt, hogy a tanár megkérje a tanulókat arra, hogy reagáljanak a többi tanuló kijelentéseire is.
Végül a tanár összefoglalja az elmondottakat és visszajelzést nyújt az ülés egészére. A visszajelzései, ebben az esetben, pozitívak kell legyenek és a tanulók kijelentéseire vonatkoznak. Pozitív kulcsmondatokat használ, mint,
- “Nagyon érdekesnek tűnt számomra…”
- “Nagyon érdekesnek tűnt számomra…”
- “ Tudomásomra jutott...”
- “Magabiztosabbak vagytok…”
- “Jobban ismeritek magatokat …”
- “Biztos vagyok abban, hogy megtudjátok …”
- “Büszkék lehettek arra, hogy tisztában vagytok a …”

Videó - 11. A tanulók beszélgetése négyes csoportokban

A tanulók beszélgetése négyes csoportokban

Az osztály a tanulók négyes csoportjaiba szerveződik. A tanár egy rövid magyarázatot ad a feladatról, a megbeszélendő témáról az osztály előtt. A tanulók elkezdenek beszélgetni és párhuzamosan különböző csoportos megbeszélések zajlanak le. Ez nem irányítható a tanár által. A tanulók kifejtik véleményüket, megkérdezik egymást, válaszolnak, magyarázatot adnak egymásnak. A tanár az egyik csoporttól a másikhoz megy, figyelmesen hallgatva a beszélgetést, anélkül, hogy mondjon valamit. Nonverbálisan fejezi ki az érdeklődését, anélkül, hogy beavatkozzon a beszélgetésbe. Létezik egy bizonyos zajszint, amely a munka része. Ezt szükségesként és építő jellegűként kell megítélni ebben a munkafázisban. De lehetséges, hogy szükséges lesz megkérni a tanulókat, hogy beszéljenek halkabban, azért, hogy megértsék egymást.

Videó - 12. Két tanulóval szimulált interjú

Két tanulóval szimulált interjú

Az interjúkat lehet párban gyakorolni az egész osztállyal. A tanulók párban ülnek egy asztalnál és gyakorolják az interjútechnikákat. A kérdező személy előtt van az interjú útmutatója, de a beszélgetés közben fenntartja a szemkontaktust a megkérdezett személlyel (-> eszköztár -> az interjú minőségi kritériumai). Nem jegyzetel az interjú alatt, tehát koncentrálni tud az interjúalanyra. A tanár hallgatja a különböző interjútechnikákat, anélkül, hogy közbeszóljon, vagy megjegyzéseket tegyen. A végén visszajelzést nyújt a sikeres interjúk kritériumai alapján. Alternatíva: az osztály hármas csoportokban dolgozik. Ketten gyakorolják az interjút és a harmadik személy hallgatja őket és visszajelzést nyújt az interjú kritériumok alapján. Ebben az esetben mindegyik pár fog visszajelzést kapni.

Videó - 14. A tanulók bemutatnak egy posztert - a tanár visszajelzést nyújt

A tanulók bemutatnak egy posztert - a tanár visszajelzést nyújt

A 14. és 14a. fimrészletek a tanulók poszter bemutatójára összpontosít (-> eszköztár), az osztály előtt.
A tanár a körben ül, a többi tanuló között. A bemutató után átadja a szót a tanulóknak, hogy feltegyék kérdéseiket. Végül (3:38 perc után), visszajelzést nyújt, kiemelve a pozitív és sikeres részeket.

Videó - 14a. A tanulók bemutatnak egy posztert - az osztály visszajelzést nyújt

A tanulók bemutatnak egy posztert - az osztály visszajelzést nyújt

Ebben a filmrészletben, ismét láthatjuk két tanuló bemutatóját, egy szakemberrel készített interjújukról. Egy idő után, amikor kérdések tehetőek fel, a tanulók kerülnek sorra, hogy visszajelzést nyújtsanak (3:16 perc után). Ez azt mutatja, hogy nagyon alkalmasak arra, hogy visszajelzést nyújtsanak a jó interjú kritériumai alapján (-> eszköztár). A jó visszajelzés nyújtásához, speciális képzés szükséges. Ez része kell legyen és ki kellene fejlődnie a számos JOBS feladat által, amely türelmet igényel. További lehetőség a kettő kombinációja – a tanulók és a tanár visszajelzései.

Videó - 15. A Brassói Transilvania Szakközépiskola (Colegiul Tehnic Transilvania Brasov) igazgatójának és tanárainak nyilatkozatai a JOBS projektben szerzett tapasztalataikat illetően

A Brassói Transilvania Szakközépiskola (Colegiul Tehnic Transilvania Brasov) igazgatójának és tanárainak nyilatkozatai a JOBS projektben szerzett tapasztalataikat illetően

Az igazgató és két tanár (10. osztály) személyes tapasztalataikról beszélnek, a JOBS leckék tanítását illetően és megítélésükről a tanulók által elért eredményeket illetően. Visszajelzést nyújtanak a program különböző aspektusaira is.
  • Daniela Felegean (igazgatóhelyettes)
  • Anca Urduzan (tanár)
  • Mihaela Chereches (tanár)

Videó - 16. A Brassói 25-ös sz. iskola igazgatójának és tanárainak nyilatkozatai a JOBS projektben szerzett tapasztalataikat illetően

A Brassói 25-ös sz. iskola igazgatójának és tanárainak nyilatkozatai a JOBS projektben szerzett tapasztalataikat illetően

Az igazgató és három tanár (8. osztály) személyes tapasztalataikról beszélnek, a JOBS leckék tanítását illetően és megítélésükről a tanulók által elért eredményeket illetően. Visszajelzést nyújtanak a program különböző aspektusaira is.
  • Rodica Gherghisor (igazgató)
  • Mara Trofin (tanár)
  • Roxana Ionita (tanár)
  • Luminita Constantinescu (tanár)

Video No. 17 - Visiting companies

Video No. 18 -The exhibition JOBS I

Video No. 19 -The exhibition JOBS II